Nem tudom hogy mondjam már,
Az igazság sokszor fáj.
Hogy mondjam meg neked hogy,
Hiányodban meghalok?
Neked írom sorsomat,
S leveszem maszkomat.
Őszinte leszek hozzád,
Nem tudok várni már rád.
Várom a pillanatot,
Várom az édes csókod.
Reményt adsz s elveszed,
S így neked sem lesz hited.
Szívem ritmusa tiéd,
A magányom az enyém.
Néha cseréljünk helyet,
Érezzem szereteted!
Éjszakánként meghalok,
Visszahoznak angyalok.
Hogy veled maradhassak,
S szívedhez bújhassak.
