2009. december 17., csütörtök

2009. december 16., szerda

Egy vers a sok közül


Esik az eső hullanak már a levelek,
Szívem őt látva rögtön megremeg,
Türelmetlenül várom vissza őt,
Ki szívembe hasította a tompa tőrt,
Ki másért él és boldog,
Ki miatt szívem helyén magányt hordok,
Ő, aki régen megtanított szeretni,
Arra nem tanított hogyan kell feledni,
Száll a hó,s fehérbe bújik a táj,
Szívem helyén köd van és homály,
Reményeimet ő adja s veszi tőlem,
Még mindig könnyek fakadnak belőlem,
Vége lett annak mi el sem kezdődött,
De én reménytelenül várom vissza őt.

2009. november 24., kedd

Egy kis szünet


Sziasztok!Csak azt szeretném mondani hogy tegnap megműtöttek szóval mostanában nem lesz új bejegyzésem.Ha kicsit jobban leszek akkor majd írok.Megértéseteket köszönöm!

2009. november 17., kedd

Reménycsillagok


Nem tudom hogy mondjam már,
Az igazság sokszor fáj.
Hogy mondjam meg neked hogy,
Hiányodban meghalok?

Neked írom sorsomat,
S leveszem maszkomat.
Őszinte leszek hozzád,
Nem tudok várni már rád.

Várom a pillanatot,
Várom az édes csókod.
Reményt adsz s elveszed,
S így neked sem lesz hited.

Szívem ritmusa tiéd,
A magányom az enyém.
Néha cseréljünk helyet,
Érezzem szereteted!

Éjszakánként meghalok,
Visszahoznak angyalok.
Hogy veled maradhassak,
S szívedhez bújhassak.

2009. november 12., csütörtök

...Gondolatok és könnycseppek...


...S utolért az amire nem számítottam,minden apró érzést porba vetve.Megdöbbenten néztem arcomat a tükörbe.Ki vagyok én?Miért vagyok itt és miért kellett így történnie?S rájöttem hogy az életnek nincs sok értelme.Maszkot növesztettem hogy a magány se ismerjen már fel, de ő csak jött és jött és fel se tűnt neki a maszk.Mintha hűséget tett volna értem úgy tért vissza mindig életembe.Miért te vagy hűséges hozzám?Miért nem az akit szeretek?Miért vagyok veled már oly rég óta?Nem is szeretsz!S ő erre azt felelte hogy de te igen!Egy másik nap is már vártam őt...Nem jött el hozzám úgy éreztem.Nyílt a lélek kapuja...Féltem a magánytól...de más jött be az ajtón.Akit már oly régóta vártam.Amit nem is értettem, és mikor az ismeretlen szemébe néztem meg láttam a boldogságot,a reményt,a hitet.Álmokat ígértünk egymásnak.Örök életet és hűséget egymáshoz,de az álmot rém álmok váltották át,az ismeretlent újból a magány,friss karomat a vörösen izzó vágások és hegek.Csak egy dolog nem változott; a könnyek a szememben...A boldogság és a csalódás néma érzelmi jelei...

2009. november 11., szerda

Beszélgetés


Skizofrénia(I.)

magány dala szól.
nem hallom.
nem hallani kell.
érezni,hogy itt van.
eljött hozzánk megint?
a magány mindig hűséges marad hozzánk.
köszöntsük hát.
öleld meg szorosan.
de hiszen nemrég ment el...

2009. november 10., kedd

Mikor már sírni sem tudsz...



LABIRINTUS

Ábel leszármazottjai!
Kiket a földig aláznak,
A világ összes pontjain,
Odaadnak a halálnak.
Vendégül hívjuk a magányt!
Csendbe zárjuk titkainkat,
Lelakatoljuk a halált,
Virág vasárnapjainkat.
Szerelem labirintusa!
E halált hozó szeretet.

JANUÁRI GONDOLKODÁSOK

Sötétség karol át,
szememet vihar lepi el,s
lelkem tűzben éli halálát.
Egy gyűrű a végtelenség,
egybe font magával a szerelem,s
örökké elborítja testem a gyengédség.
Lelkem egy gömbben él,
Sokan vagyunk és nem menekülhetsz,s
Roham kürtje szól s harcol testemért.
Tükörbe nézek és látom,
látom sok énem ők is látnak,s
várom...várom mikor jön a halálom.
Egy meghal másik uralkodik,
uralkodik a többi felett,s
idővel elporlik,elfoszlik.


MAGÁNY

Megírom szívem dallamát,
Halálom ordító hangját,
Pengő húrjaim ritmusát,
Megszövöm létem fonalát.
Magányos bolygó az enyém,
Ülök itt a legtetején,
Lógatom lábam elején,
Futok körbe a legszélén.
Fúj a szél az arcomba,
Érző lelkem megremeg.
A hideg szél magánya!
Lelkemet hódítja meg.

FEDHETETLEN KÖNNYCSEPPEK

S egyszer csak megláttam hófehér arcát.Szemei kifakultak az élettől.Kirabolták az életet belőle.Szemét viszont könnyel zárta el az utolsó pillanatoktól.Búcsút vett mindenkitől.Érzelmek néma jelével kísérem már csak őt a másvilágra.

2009. november 9., hétfő

Egy új világ kezdete


Köszöntök minden kedves látogatót blogomon!Neko vagyok de szólíthattok Kaorunak is bár azt kevésbé szeretem.Azt majd később elárulom hogy miért:) addig legyen titok:) A blog akkor született mikor Uzuval beszélgettem ma msnen.Ő ajánlotta hogy szülessen tőlem egy blog és én belementem.Nem tudom milyen időközönként fogom csinálgatni a blogot de megpróbálok minél gyakrabban újabb bejegyzéseket írni.A blog valószínű mindig változni fog velem együtt.Nem remélek sok látogatót.Azt remélem hogy a blog segítségével jobban megfognak érteni és ismerni az emberek.Szeretem az egyéniségeket ezért remélem minél több egyéniség fordul majd itt meg.Tehát nem napló formájában fogtok megismerni.Nos hát egyenlőre ennyi amit mondani szeretnék.Remélem így könnyebb lesz megismerni Neko világát:)