2010. július 12., hétfő

Szerelem


Mikor a fellegekben jársz,
A felhőktől semmit sem látsz.
Ebben a játékban vak vagy,
S nem számít ki hol hagy.

Első lépteid jónak hallod,
Hamar megváltozik gondolatod.
Lépsz hát hármat-négyet,
De nem tudod hogy ez véges.

Hamar leesel a magasból,
Elrontottad tudod jól.
Belezuhantál a mélybe,
Ahol úgy tűnik nincsen élet.

Újra próbálkozol amikor erős vagy,
Elméd újból gyorsan cserben hagy.
Fekszel a földön ahol tisztán látod,
Úgy döntesz inkább lent meg várod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése